"Könyvtáros szemével " Małgorzata Michalska 

az Ünnepi Segély Nagyzenekara árverésének győztese

A szomszédainkat nem mi választjuk. Ők az élet ajándékai. Főleg amikor a szomszédságról az államok dimenziójában beszélünk. Mégis, azért hogy ki tudjuk kiáltani, mint Agnieszka Osiecka, hogy jó, ha van szomszédunk, nagyon meg kell dolgozni. Érdemes kimozdulni és összejönni egymással. Az út ehhez szerintem az irodalom. Pontosabban, egyszerűen csak könyveket kell olvasni. Nem ismerek jobb módot az ember, az ő kultúrája és értékvilága megismerésére. És most jön a neheze. A lengyel olvasási statisztikára tekintve ki merem jelenteni, hogy a többségünk még nem egészen ismeri saját kultúráját. A Nemzeti Könyvtár arra az eredményre jutott, hogy a 15 éves kor feletti lengyelek 62 százaléka nem olvasott el egyetlen könyvet sem 2017-ben. Összehasonlításképp Csehországban a nemolvasók aránya egészen 17 százalék. Be kell vallanom, hogy szomorúság szorítja a szívemet és más, hogy is mondjam, testrészeimet. Ez a kellemetlen állapot csak súlyosbodott, amikor elolvastam Mariusz Szczygło cikkét, miszerint a cseh nyelvben létezik külön szó arra az emberre, aki szeret könyveket olvasni. És mi, lengyelek hogy festünk az érzelemmentes „bibliofil” szavunkkal, vagy hogyan hangzik a rosszindulatú „könyvmoly” (lengy. mól książkowy)?

Elég sovány, hogy eufemizmust használok, hölgynek nem helyénvaló a vulgáris beszéd. De káromkodás jön az ember szájára, amikor olvassa, hogy a szlovákok a jövedelmük 2,1 százalékát könyvekre költik, és ebben az ügyben ők vezető szerepet töltenek be az Európai Unió országai között. Ez nem vigasztal, a barátainknál – magyaroknál – az olvasás megdöbbentő mértékben csökken. Mint Onufry Zagłoba, eldöntöttem, hogy kivárom, amíg megnyugszom. (a példa nem is akármilyen, mert a szakértők szerint Sienkiewicz Lengyelország legkelendőbb írója, és még a híres „A szürke ötven árnyalata” sem tudta megelőzni). Amikor az érzelmek elmúltak, akkor rájöttem, hogy én sem vagyok ártatlan. Az önvizsgálat, vagyis az olvasmánylistám vizsgálata azt mutatta, hogy jól ismerem a lengyel irodalmat, és egy kicsit rosszabbul az angolt és a spanyolt. Bármit meg tudok mondani az orosz irodalomról vagy a németről. Mégis ha fel kellene sorolnom szerzőket a V4 csoportból, akkor lenne egy kis, XL méretű problémám. Mert amint kiderült, a lengyel oktatási rendszer nem támogatja a cseh, a szlovák, vagy a magyar irodalmat. Igen, a kánonban különböző szinteken szerepel Václav Havel, Jan Drda, Karel Čapek, Jaroslav Hašek vagy Molnár Ferenc alkotása. Nota bene, ez utóbbi volt a Lengyel Kutatócsoport alapítója a Debreceni Egyetemen. De térjünk vissza a mi iskolai olvasmánylistához, amin cseh, szlovák, vagy magyar szerzők általában perifériára kerülnek, és esetleg szorgalomból elolvashatják a diákok. Ennek a hatása az, hogy a szomszédaink ismeretlenek maradnak számunkra. Teljesen, mintha elfelejtenénk a közös történelmünket és kulturális örökségünket. Talán Mickiewicz vagy Iłlakowiczówna példáját követve érdemes lenne olvasni az irodalmat a Balaton partjáról. Talán Matejko képeire tekintve, Gustav Holoubek játékát csodálva, vagy Leopold Staff költészetét megismerve, meghívást kapunk az irodalom cseh világába, aminek ők voltak az örökösei, mivel cseh származásúak voltak. Talán elbűvöl minket Pola Negri ragyogása és Laco Adamik rendezése, rá fogunk jönni, hogy a szlovák gyökerek formálták érzékenységüket. Ezért akarok ma korrigálni. Kezembe veszem a magyar, a cseh és a szlovák könyveket. Ezekben a könyvekben az én szomszédaim kultúrájának gazdagsága rejlik. Érdemes megismerni ezt a gazdagságot, míg nem válik a sztereotípiák áldozatává.

Az irodalom, ahogy mondták, a legjobb kulcs a másik emberhez és az egész társadalomhoz. Ezért ezáltal azt javaslom, hogy olvassatok könyveket amik a visegrádi közösségből jönnek. Olvassatok akár étkezés közben is, mert ahogyan Małgorzata Musierowicz mondja, jobb az étel mellett olvasni mint sosem olvasni. Ismerjük meg a szomszédokat és jól szórakozzunk eközben. Ezt kívánom magamnak és Önöknek is.

FŐOLDAL

TÁMOGASS MINKET ÉS ADOMÁNYOZZ!

Bankszámlaszám:

PL 19 1600 1462 1828 2254 4000 0001

LÁTOGASS EL A VISEGRAD COETUS ASSOCIATION: